Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Szun Ce-A hadviselés tudománya

2012.10.29

I.Tervezés

A hadviselés tudományát  5 állandó tényező befolyásolja,melyeket számításba kell venni.

1,erkölcsi törvény

2,a menny

3,a föld

4,a parancsnok

5, a módszer és a fegyelem

Erkölcsi törvény: az emebrek teljes egyetértésben vannak az uralkodójukkal,olyannyira,hogy követni fogják őt tekintet nélkül az életükre,és semmiféle veszély nem bátortalanítja el őket.

A Menny:jelképezi a nappalt és az éjszakát,hideget és a meleget, az időt és az évszakot.

A föld:magába foglalja a távolságokat,kicsiket és nagyokat; a veszélyt és biztonságot;a nyílt terepet és a szűk átjárókat;az élet és halál valószínűségét.

A parancsnok:jelképezi a bölcsesség, az őszínteség, a jóindulat, a bátorság és a szigorúság erényeit.

A módszer és a fegyelem:  a hadsereg irányításást kell érteni,az egymás alá rendelt egységek felosztása szerint, a isztek közötti rendfokozatokat,az utánpótlási útvonalak fenntartását és katonai kiadások ellenőrzését.

Mérlegelés összehasonlítás alapján  7 pontot kell figyelembe venni:

1,A két uralkodó közül melyiknek nagyobb az erkölcsi tartása?

2,A két hadvezér közül melyiknek jobbak a képességei?

3,Kinél van a menny-ből és föld-ből származó elöny?

4,melyik oldalon tartják be legkeményebben a fegyelmet?

5,Melyik hadsereg az erősebb?

6,Melyik oldalon vannak a tiszek és a legénység jobban kiképezve?

7,Melyik hadseregben nagyobb a következetetsség mind a jutalmak , mind a büntetések tekintetében?

 

Az ember a körülményej kedvező alakulása szerint módosítsa terveit.

Valamennyi hadviselés a félrevezetésen/megtévesztésen alapszik.

HA ellenfeled erősebb nálad , kerüld el!

 

 

II.Hadviselés

 

Nincsen rá példa, hogy egy ország hasznot húzott volna hosszan elnyúló háborúskodásból.

Csak az az ember,aki alaposan ismeri  a háború rossz hatásait,tudja alaposan megérteni azt a hasznot hajtó módot,ahogyan érdemes háborút viselni.

A gyakorlott katona nem rendel el kétszer hadi adót,és nem rakatja meg szekereit többször,mint két alkalommal.

Az ellenség kihasználása a saját erőink támogatására.

A háborúban tehát fő célod a győzelem legyen és ne a hosszadalmas hadjáratok.

 

 

III. Támadás stratégiával

 

A legjobb dolog mindenenk felett elfoglalni az ellenség országát egészében és sértetlenül;összezúzni és elpusztítani nem jó. Ugyancsak így van,hogy jobb egy egész hadsereget (ezredet,csapatot ,századot )egészben elfogni, mint elpusztítítani.

Ebbőlkövetkezik, hogy nem a legkiválóbb erény minden csatában harcolni és győzni; a legmagasabb szintű kiválóság az ellenség ellenállásásnakharc nélkül való megtörésében rejlik.

Ezért a hadvezérség legmagasabb formája  az ellenség terveinek meghíúsítása.

Háborúban az a szabály , hogy ha erőink 10:1 arányban vannak az ellenség erőivel szemben, akkor be kell kerítenünk őket,;ha ez az arány öt az egyhez ,akkor 5:1,akkor támadni kell;ha kétszer akkorák az erőink,akkor kétfelé kell osztani hadseregünket.

 

Kiegyenlített erőviszonyok esetén csatát kezdeményezhetünk;ha kissé gyengébbek vagyunk;kerüljük el az ellenséget;ha teljesen egyenlőtlenek vagyunk,minden tekintetben,meneküljünk előlük.

 

Győzelemnek 5 alapvető tényezője van:

1, Az fog győzni ,aki tudja , hogy mikor harcoljon és mikor ne harcoljon.

2,Az fog győzni, aki tudja , hogyan kell kezelni mind  a felsőbb rendű, mind az alacsonyabbrendű erőket.

3,Az fog győzni,akinek a hadseregét minden rendfokozatban ugyanaz a szellem hatja át.

4,az fog győzni,aki felkészült és vár arra, hogy az ellenséget készületlenül érje.

5,Az fog győzni , akinek van katonai tudása és az uralkodója nem avatkozik bele a dolgába.

 

 Ha sem magadat , sem az ellenséget nem ismered , minden csatában alulmaradsz.

 

 

 

IV. Taktikai felállás

 

A régi idők jóm  harcosai először biztosították magukat a vereség eshetősége ellen,és azután vártak az alkalomra, hogy megverhessék az ellenséget.

Az ellenség legyőzésének alkalmát maga a az ellenség szolgáltatja.

A védekező felállás elégtelen erőt jelez,a támadás erőfölényt.

Így van azért, hogy háborúban a győzedelmes stratéga csak a győzelem elnyerése után keresi az ütközetet,míg aki vereségre ítéltetett,előbb harcol és csak azután keresi a győzelmet.

 

 

 V.Az erők és alkalmazásuk

 

A nagy erő irányítása elvben ugyan az , mint néhány emberé,ez csupán csoportokra való felosztásuk kérdése.

Hogy a sereged hatása olyan legyen , mint egy tojáshoz vert köszörűkőé,ez elérhető a gyenge és az erős pontok tudománya révén.

Minden harcban a közvetlen módszer alkalmazható az összecsapásoknál, de közvetett módszerekre van szükség a győzelem biztosítása érdekében.

A csatában nincsen több ,mint két módszere a támadásnak: a közvetlen és a közvetett, és mégis e kettő kombinációiból végtelen sok manőversorozat következhet.

A döntés minősége olyan, mint a sólyom jól időzített lecsapása,amely lehetővé teszi számára, hogy elkepja és elpusztítsa áldozatát.

Ezért a jó harcos rettenetes lesz a rohamában és gyors a döntésében.

Az erő hasonlítható a megfeszített számszeríjhoz és a döntés a ravasz meghúzásáshoz.

A tettetett rendetlenség feltétele a tökéletes fegyelem;a szimulált félelelm feltétele a bátorság;a szimulált gyengeség feltétele az erő.

Csalétket mutatva menetelésben tartja ellenfelét, és azután válogatott emberkkel lesben várakozik rá.

Az okos hadviselő az erők együttes hatására figyel, és nem kíván túl sokat az egyénektől.Ezért képes kiválasztani a megfelelő embereket, és kihasználni az együttható erőket.

 

 

VI. Erős és gyenge pontok

 

Akárki is az első a hadszíntéren, és várja az ellenség megérkeztését,az friss lesz a harcra;ha valaki második a hadszíntéren, és sietnie kell a csatába,az kimerülten fog megérkezni.

Ezért az okos harcos rákényszeríti akaratát  az ellenségre,de nem engedi meg, hogy bármiben az ellenség akarata legyen rákényszerítve.

Ífolyt.köv.: