Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Asboth Oszkár

2013.03.17

Asboth Oszkár (Pankota, 1891. március 31.Budapest, 1960. február 27.) magyarasbothoszkar.jpg repülőmérnök, helikopter konstruktőr.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában az arad megyei Pankotán született és Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait. Családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból ismert Asbóth Lajos családjától származott.[2] Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a főként Franciaországból egyre gyakrabban érkező repülési hírek iránt. Tanulmányai végeztével 1909 és 1913 között Aradon, Szabadkán, majd Bécsújhelyen repülőgép-építéssel foglalkozott. Pilóta nélküli repülő motorkerékpár-vontatású kísérleti repülőgép sárkány szerkezetet épített, mellyel több sikeres repülést hajtott végre.

Munkássága

Kezdeti szárnybontogatása után sikerei a bécsi katonai parancsnokság figyelmét is felkeltették. Ezért az első világháború alatt a császári és királyi repülőcsapatok fischamendi kísérleti telepére került, ahol a Légcsavar Kísérleti Intézetet vezette. Néhány év alatt több mint 1000 légcsavart tervezett, készített és szabadalmaztatott. Petróczy István ezredes javaslatára 1916-tól tervbe vették, hogy az ellenségek megfigyelésére használatos léggömböket a helikopterek fejlesztésén fáradozó magyar mérnökcsoport Kármán Tódor és Zsurovecz Vilmos által fejlesztett repülő alkalmatosságok váltsák fel. Asboth nagy szerencséjére a fischamendi kísérleti intézetében kezdték meg az ehhez szükséges légcsavarok gyártását és a majdani helikopter kifejlesztését. Kármán professzor vezette a tervezést, Zsurowecz mérnök a kivitelezést. Az első magyar katonai pilóta Petróczy ezredessel kiegészült trió nevének kezdőbetűiből kapta a tervezett típus a PKZ jelölést. A helikopter működéséhez nélkülözhetetlen emelőlégcsavar vagy propeller megtervezése és elkészítése Asbóth feladata volt.

Repülő modellek

A PKZ–1 fejlesztése 1917-ben kezdődött és 1918-ra elkészült az első repülőképes elektromos vagy robbanómotorral üzemeltetett modell. A repülőgépet a 76184 lajstromszámon kapott szabadalmi oltalmat Tömege 650 kg volt, 2-2 190LE-s Austro-Daimler elektromotor biztosította a felemelkedését, melyek 195 kW-os teljesítményszükségleteit közvetlen földi kábeles összeköttetéssel oldották meg. A négy sikeres emelkedést 1918 márciusában hajtották végre, azonban a kísérletek folytatását a motor leégése miatt felfüggesztették.

 
A PKZ–2 helikopter

A Zsurovecz által tervezett PKZ–2 1918 júniusában már repült, de még személyzet nélkül. A háromszög alakú szerkezetben a 100 LE-s Gnome motor ellenforgó légcsavart hajtott meg. A motort hamarosan lecserélték egy 120 LE-s Le Thone motorra és a kísérletet megismételték 1918 májusában. Az 1400 kg-os szerkezet 30 percen keresztül lebegett 50 m-es magasságban, megdöntve ezzel minden addigi csúcsot. A forgószárnyak felett volt a megfigyelőkosár két személy és egy géppuska részére. 1918 augusztusában a gép 50 méter magasba emelkedett, de oldalhúzás következtében belengett, leesett és összetört.

Az első világháborút követően Asboth az AH típusjelzéssel 1–4-ig sorszámmal jelölt járművek kísérleteibe fogott bele. Több mint tízévnyi kísérletezés után elkészítette a 120 lóerős helikoptert, ami kilenchengeres motorjával helyből, merőlegesen fel tudott emelkedni. Először 1928. szeptember 9-én Hosszú István pilóta irányításával emelkedett magasba. A kísérlet remekül sikerült, és - mint Asboth visszaemlékezéseiben állítja - még 95 eredményes 30–50 m magasságot elérő repülést tudtak végrehajtani. Ezek a helikopterek azonban nem voltak alkalmasak a stabil, önálló repülésre, sem lebegésre.

Forrás:Wikipédia