Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Vörösáfonya

2010.01.23

Vörösáfonya

 

Kép Erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: havasi meggy, kövi málna.

 

Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él.

 

 

 

Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket.

Akut és krónikus húgyúti fertőzések megelőzésére, kezelésére, valamint sejt és érvédő antioxidánsként édesítőszer nélkül készült vörös áfonyalé, vagy kivonat, tinktúra (3 x 3–5 ml/nap adagolásban). Gyakori húgyúti fertőzésben szenvedők, vagy arra különösen fogékonyak, mint a cukorbetegek, rendszeresen úszók, vesebetegek, vesehomokjuk, vesekőképződésreprosztata-megnagyobbodáskor, hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyási akadályoknál javasolt az alkalmazása. 

 

Kép

 

A vörös áfonya igen gazdag antioxidánsokban (antocianidinek, tanninok), melyek védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők krónikus betegségek, mint az érelmeszesedés, koleszterinlerakódás, szívinfarktus, bőrproblémák kialakulása, rák keletkezése, memóriazavar.

  A leveléből készült teát és főzetét, valamint a bogyójának levét egyaránt használták felfázás és gyulladások megelőzésére, kúrálására.

A nagytermésű vörös áfonya vagy tőzegáfonya elsősorban Észak-Amerikában honos.