Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

SÁRKÁNYOK

2009.08.07

A mitikus SÁRKÁNY

SÁRKÁNY

 A sárkány a vadság szimbóluma, amelyet a fegyelmezett erőnek le kell győznie.

A germán mitológia sárkánya Nidhoggr, aki a világfa gyökereit rágcsálta. Neve tetemtépőt jelent, mert holtakkal táplálkozott.
Ezzel ellentétben Kelet-Ázsiában többnyire szerencseszimbólum, akinek módjában áll a halhatatlanság italának előteremtése.

Aszo, a Borneo szigetén élő népek sárkánya, népének védelmezője.

Lac-Long a vietnami nép sárkánykirálya, aki rizstermelésre, és ruhaviselésre tanította meg a népét.

Long a neve a kínai sárkányok egyik fajtájának, akik jóindulatúak, bő esőket hozó vízistenek.

A kínai mágikus állattan négy természetfeletti teremtménye a pikkelyes sárkány, a tollas főnix, a szőrös egyszarvú és a szarupáncélos teknőc. Három közülük ott található a hagyományos kínai égtáj-ábrázolásokon, nevesen a kék sárkány a keleti irányt jelképezi.


Négyfajta sárkány szerepel a mítoszokban:

-a mennyei sárkányok, akik az istenek országát őrzik;

-a szellem sárkányok, akik képesek szelet vagy esőt kelteni;

-a földi sárkányok akik általában a tengerekben és a folyókban laknak;

-a kincsőrző sárkányok, akik az istenek, és az emberek kincseit őrzik.


A sárkányok általában hatalmasak és jók, át tudnak változni más állattá vagy emberré. Ábrázolásuk Kínában a császári hatalom jelképe volt. Jü, a Hszin dinasztia legendás uralkodója egykor szárnyas sárkány alakjában született. Azóta a császárság jelképe, és legfontosabb szimbólumállata.

A kínai világképben a jang őselvet képviseli, tehát a nemzőerőt, a termékenységet, és az aktivitást, s ennélfogva a művészetben démonűző rendeltetésű díszítőelemként szokott előfordulni. A régi Kínában pontosan meghatározták, hány sárkány díszítheti a főtisztviselők brokátruháját, és a császári öltözéken sem lehetett több kilencnél.

A kékeszöld sárkány a Han-dinasztia kora óta a császárt, mint a kínai állatöv ötödik jegyének patrónusát jelképezi, ezenkívül a kelet, a napfelkelte és a tavaszi eső szimbóluma.

A fehér sárkány ezzel szemben a nyugat és a halál ura.

A sárkány idegen nyelveken: drak, druk, dragon, stb.


A tibeti druk szó jelentései: vihar, mennydörgés és sárkány.

A népi hagyomány úgy tartja, hogy télen a sárkányok a föld alatt laknak, de a második hónapban feljönnek, és eközben meghozzák a mennydörgést és az elsőt. A második hónap második napján mindenfelé sárkányünnepet ülnek, rendszerint tűzijátékkal. A díszítőművészetben gyakori motívum a két sárkány, amint egy gyöngyszemmel, a mennydörgéslabdával játszik, a megtermékenyítő eső előidézése érdekében.


A kínaiak szerint a vízzel és a tavaszi termékenyítő esőzéssel való kapcsolata alapján a sárkány a virágzás és az élet jelképe. Úgy vélték, hogy a sárkány a tavaszi napéjegyenlőség idején fölmegy az égbe, az őszi napéjegyenlőségkor pedig alászáll a víz mélyére, vagyis hatalmát az égből és a vízből meríti.

A sárkány a Qi Gong gyakorlatok közé is bekerült: – „az öreg sárkány hátradobja a fejét” – gyakorlat a gerinc betegségeire, féloldali fejfájásra, szédülésre jó.

A hunok a legendás sárkányt tekintették Tengri, az Ég Ura egyik legmegfelelőbb jelképes kifejezőjének. A kínai krónikák szerint a hun uralkodó dinasztia elnevezése sárkánynemzetség volt, és a hun király a tavaszi újjászületés ünnepén a „Sárkány szentélynél” mutatta be áldozatát az Ég Urának. Hun nyelven különben a sárkány szó Fehér Fejedelmet jelentett: sár a fehéres-sárgásan izzó Nap színét, kán pedig kánt, fejedelmet, uralkodót, istent.

A későbbi hun Atilla király címe ősi nyelven Sárkán – Aranyisten, azaz Napisten.

A kínai királyok és császárok a sárkánynemzetségből származtatták, sárkánycsászároknak neveztették magukat.

A pilisi kolostor sárkányos téglamintája. 

A hunok és a magyarok számára az Ég Ura jelentésének misztériumát a mitikus sárkányjelkép mellett az élővilágból a sólyom fejezte ki a leghatásosabban.

Kínának ősi címere egy aranygömböt körbe ölelő sárkány, a Napisten. 

Japánban is az esőistent személyesíti meg- a templomkörzetek kútjain gyakran bronz sárkányfigurák a vízköpők.

A sárkány eredetileg vízisten, később az állatok királya, végül a férfi princípium szimbóluma. A víziállatok ura. A víz és tenger istenei sárkányalakúak. 

A földközi-tengeri legendás sárkányok között találjuk a tengerben élő Tüphónt, a tűzokádó sárkányt, akire Zeusz ráhajította Szicília szigetét. Azóta tapasztalunk vulkanikus tevékenységet, az Etna kitörését, a tűzokádó sárkány akar a sziget alól kiszabadulni.

A kelta mitológiában Arthur apját, Uthert szárnyas sárkánnyal díszített harci lobogója után hamarosan országszerte Pendragon néven kezdték emlegetni. Uther nyilván azért választotta jelképéül a sárkányt, mert Merlin a sárkányok küzdelmét figyelve jövendölte meg az ő trónra kerülését. (A walesi lobogón ma is ott látható sárkány állítólag Uther sárkányára vezethető vissza.)

A kezdet és a vég, a kiindulás és a cél azonosságának egyik szimbóluma, a saját farkába harapó kígyó vagy sárkány. Az ókori egyiptomiak a világmindenséget jelképező uroboroszt is saját farkába harapó kígyóként, vagy sárkányként ábrázolták.

Az ókori mondában a sárkány volt az aranyalma őrzője, csak Herkules tudta őt legyőzni. A Sárkány csillagkép fő csillagát egykor Sarkcsillagként használták.

A sárkány varázslatos hatással lehet az emberekre, például Sigurd, miután sárkányvér fröccsent a testére, érteni kezdte a madarak szavát. A sárkányfog amulettként viselve megvéd a veszedelemtől, bár a hős védelemre már nemigen szorul rá. A sárkányfoghoz úgy jut hozzá, hogy a mesékben legyőzi a sárkányt.

Érdekes emlék az úgynevezett sárkánypecsét. Kövön, azaz sziklába vésve, kör alakú, pecsét formájú jelként, „végtelenített vonalba” zárva volt jelen az ősi sárkánymotívum, a magyar szent hegy, a Pilis szikláin is. Erről legenda beszél: A Pilis vidékét jó és rossz sárkányok uralták, akik barlangokban laktak. A jó sárkányok őrizték a vidéket, a rosszak pedig pusztítottak. őrizték a jók a régiek égi, földi és föld alatti útjait, a szent hegyet, a szent vizet, a szent tüzet, a régiek sziklákból körbe rakott szent templomait. Ahol a jók a rossztól megtisztították a vidéket, jelet tettek a sziklára, a sárkánypecsét körjelét.

Ezek a sárkánypecsét-jelek hasonlatosak a Báthoriak címerében látható sárkányokhoz.Több legenda is beszél arról, hogy Báthori Opos és Vid együtt ölték meg az Ecsedi láp csodálatos természetvilágában élő, ott tanyázó rossz sárkányt.

A saját farkába harapó, különös szárnyú és igen karakteres arcú sárkánykép, ami ott díszeleg a Báthori család címerében már ősidőktől fogva, a sárkánynyakra kétszeresen rátekeredő sárkányfarok a régi tudásról való örök hallgatást jelenti. „őrizd a titkot!”

A sárkányrend jelképe is hasonló.

„Sárkány nyoma” geopatikus sugárzás, mágneses energiaáramlás. A Föld mágikus erővonalainak kereszteződésében vihar, vagy tűz keletkezhet, sárkányok járnak.